Minden ember az élete során átesik legalább egy gyökérkezelésen, sőt a világban átlagosan 41 ezer gyökérkezelést végeznek egy nap alatt. Az endodontia – azaz a gyökérkezeléssel foglalkozó tudományág – az egyik legnagyobb precizitást igénylő területe a fogorvostudománynak, hiszen a fogak gyökércsatornáinak átmérője a milliméter tized vagy századrészével lehet egyenlő. A mikroszkopikus méretű gyökércsatornák kezelésére leggyakrabban azért kerül sor, mert a fogbél valamilyen módon baktériumokkal fertőződik. A gyökérkezelés során a fogbél tartalmát az ér és idegképletekkel együtt eltávolítják, majd a gyökércsatornák mechanikai megmunkálása után a gyökerek tömése következik.

Mindezek tekintetében érthető, hogy a kezelés megtervezésének egyik meghatározó része a fogak gyökércsatornáinak vizualizálása. Régebben a foggyökereket úgynevezett periapicalis, azaz a foggyökérről készült röntgenfilmen elemezték annak érdekében, hogy meghatározzák a gyökércsatornák számát, szélességét és hosszát. A 2000-es évektől kezdve azonban sorra jelentek meg a Cone-Beam CT készülékek, melyek már lehetővé tették a fogak és így a gyökércsatornák három dimenziós megjelenítését.

A készülékek évről évre egyre részletgazdagabban jelenítették meg a gyökércsatornákat, így manapság könnyen elérhetővé vált a 75-100 µm-es felbontású CBCT készülék, mellyel már a gyökércsatornák jelentős része ábrázolható. Míg a kétdimenziós röntgenfilmen a csatornák felnagyított és torzított vetülete jelent meg, addig a Cone-Beam CT a fogat, a gyökeret és a csatornát is valós méretben és torzításmentesen ábrázolja.

A CBCT további előnye, hogy a kiemelkedő felbontás miatt felfedezhetők azok a gyulladásos gócok is, melyek a hagyományos röntgenen nem jeleníthetők meg, valamint a gyökérkezelés után is könnyedén kontrollálhatók a gyökértömések is. Ennek köszönhetően az utóbbi években a CBCT az endodontia meghatározó eszközévé vált, és több tanulmány is igazolta, hogy a 3D képalkotás nagyban növeli a kezelések sikerességét.